Citáció vadászat
Manapság az egyik legfontosabb mérőszám hazai és nemzetközi szinten is a kapott citációk száma. Ezzel egyes cikkeket, személyeket, vagy akár intézményeket is lehet jellemezni. Alapul szolgál fokozatszerzéshez, pályázat elnyeréséhez, doktori iskolákba történő megfeleltetéshez stb. Nem is beszélve az MTA ÖK követelményrendszeréről. Akit részletesen érdekel a téma akár a Magyar Tudomány hasábjain találhat ezzel foglalkozó cikkeket: http://www.matud.iif.hu/06jul/14.html, vagy http://www.matud.iif.hu/06okt/17.html. Jelen kis ötlet-gyűjtemény célja, hogy a saját cikkeinkre kapott citációk összeszedéséhez adjon segítséget saját és kollégáim tapasztalatai alapján. Citációnak a független citációt tekintem, azaz ahol az eredeti és a hivatkozó cikknek nincsen közös szerzője.
1. Legfontosabb forrás a Web of Science (WoS), részben mert (i) ez széles körben elterjedt, így nemzetközi összevetésekre is alkalmas; (ii) éppen elterjedtsége miatt nemzetközi pályázati bírálatoknál is igen gyakran ezt használják a pályázó értékelésére, és (iii) ezek az ún. referált folyóiratok, azaz általában rangosabb citációkat jelentenek, mint a nem referált folyóiratokban kapottak.
2. Több kiadónak is van jól működő saját keresője, melyek olyan folyóiratokat is tartalmaznak, amik a WoS-ban nincsenek. Ilyen a www.eisz.hu-n sok intézményben hozzáférhető ScienceDirect, mely az Elsevier kiadó publikációiban keres. A SpringerLink keresője jóval nehézkesebb, de minden Springer kiadványban lehet a teljes szövegben keresni.
3. A Scopus a WoS-hoz hasonló, hatalmas absztrakt és citációs adatbázis, némi eltéréssel a figyelembe vett folyóiratok terén.
4. A Google Scholar egy kevésbé kidolgozott, kevesebb opcióval ellátott kereső, azonban jóval szélesebb körben keres, mint a WoS. Hozzáférhetőek olyan ingyenes segédprogramok, amelyek segítik a keresést (pl. http://www.harzing.com/pop.htm). Beállítható automatikus citáció figyelés is cikkeinkhez.
5. A könyvekben kapott citációk megkeresése nem egyszerű, mivel nincs olyan egységes könyv-adatbázis, mint a folyóiratoknak a WoS. Érdemes azonban a http://www.amazon.com-on a saját nevünkre keresni, mivel a fent levő könyveknél több oldal is be van szkennelve, így gyakran az irodalomlista is. Így ha nevünk szerepel ott, akkor az megtalálható. Hasonló okokból a http://books.google.com/ keresése is javasolt.
6. Több országban az összes doktori dolgozat megtalálható adatbázisban, melyekbe szintén lehet keresgélni (http://search.dissonline.de).
7. Végül időmilliomosoknak javasolható, hogy egyes cikkeik teljes címét írják be a Google-ba, és szemezgessenek a találatok között, melyek számítanak citációnak.
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy sokat segít a technika, de vannak buktatói. Például a nevek elütése egy általános probléma, még az én viszonylag rövid és egyszerű nevem is szerepel például Baidi-ként – érdemes tehát „elütött” névváltozatokat is keresgélni. De vannak számomra érthetetlen dolgok is. Például a WoS a Báldi, A. 2004. Area requirements of passerine birds in the reed archipelago of Lake Velence, Hungary. Acta Zoologica Hungarica 50: 1-8. cikkemre kapott citációk között kiírja a következő cikket: Baldwin JR, Yan B. 2007. Exchange rate cycles and Canada/US manufacturing prices. Review of World Economics 143: 508-533. Ez ugye több mint furcsa, és valóban, a cikkben sem a szövegben, sem az irodalomlistában nem szerepel a cikkem, de a WoS mégis kiadja citációnak – hja, lehet, hogy az adatbázisoknak is vannak kis titkai?! Tehát némi szkepticizmust azért tartsunk fenn a keresések eredményeit illetően, de ez persze nem befolyásolja a nagyságrendeket.
Báldi András
Megjelent: Hírlevél / MTA Ökológiai Kutatóközpont 1. évf. 2. sz. (2012 nyár), p. 5-6.
A nemzetközi láthatóság növelése
Számos lehetőség van egy kutató láthatóságának megjelenítésére, növelésére. Ezek mostanra leginkább az internethez kötődnek. A legnagyobbakat mások figyelik, így például az ISI Web of Knowledge Essential Science Indicators listázza a világ legtöbbet citált kutatóit. Azonban mi kutatók is tehetünk jobb megjelenésünkért, ha nem akarjuk megvárni, míg a legnagyobbak közé növünk :-).
Ennek egyik egyszerű formája a Google Scholar (Google Tudós). Ez lehetőséget teremt általános keresések végzésére tudományos irodalmi anyagokban. Nagy előnye az ingyenesség. Bár elég egyszerűnek tűnik a keresési felülete például a Web of Science-hez képest, sok mindent be lehet állítani, illetve személyes profilt is létre lehet hozni, mindössze munkahely és ellenőrzött email cím szükséges. Profil létrehozása után a Google Tudósban végzett keresés rögtön a kutatói profilt adja ki, számos fontos szcientometriai információval. Érdemes tehát néhány percet egy profil létrehozására szánni, ezzel egyszerűbbé téve, hogy munkánkkal, publikációinkkal mások könnyen megismerkedhessenek.
Báldi András
Megjelent: Hírlevél / MTA Ökológiai Kutatóközpont 1. évf. 2. sz. (2012 nyár), p. 6.